"Oly sok éve már - írta honlapjának bevezetőjében Antalfiné Szente Katalin keramikus -, hogy az emlékek tárházából előlépő figurák agyagból formát öltöttek, örömök között ösztönösen megszülettek. Lettek kisgyermekes anyák, szende vagy éppen büszke lányok, családok, angyalok, ördögök, jók s rosszak...
Egy a közös bennük, hogy örömöt és melegséget szeretnének az emberek szívébe lopni."
Idei karácsonyi üdvözlőlapunkat felbontatlanul hozta vissza a postás. Rajta egy vinyetta, és egy sebtében odafirkantott "X" jel a megfelelő rubrikához: "Bejelentve: meghalt..."Sokan szerették és vásárolták Katika - vagy ahogy szerényen szignálta munkáit: ASZK - kerámiáit, szép számmal akadtak gyűjtői is. Egyszerű eszközökkel megformált figurái valóban szívmelengető örömöt szereztek az embereknek. Szerény alkotó volt, sohasem dicsérte saját kerámiáit, az árai is alig-alig változtak az évtizedek során. Egy adott kor hírnökei voltak, mindenféle divatirányzattól és sallangtól mentesek.
Galériánk valamikor a 2000-es évek legelején látogatott el először a dunaújvárosi kerámiaműhelybe, ahol Szente Katalin a figuráit létre hívta. Sokáig férjével, Lászlóval dolgozott, a munka bizonyos fázisaiba később fia, Attila is bekapcsolódott. Mindig örömmel pakoltuk az autó csomagtartójába a teli dobozokat, mert tudtuk, sokaknak szereznek majd örömet az új ASZK-figurák a galériánkban.
Antalfiné Szente Katalin emlékét szeretettel megőrizzük.